Keszthely, Balaton és Rezi kalandpark

Egy különleges nyaralás volt a számomra, mert kisfiammal lehettem. Egy gyerekkel való utazásnál fő szempont, hogy ne legyen messze, és egy 4 éves fiúnak élményt adjon, ami leköti és szívesen csinálja. Persze elég a Balaton és a fagyi meg a játszás, sokan azt mondják, én azért nem osztom ezt a nézetet. Szerintem jó ha látja egy gyermek a különböző lehetőségeket, és kialakul majd hogy mihez lesz kedve. Megbeszéljük a szép épületeket, megnézzük a virágokat, de ügyességi dolgokat is csinálunk. És megtanítom az állatok szeretetét is, hogy vigyázzunk rájuk. A virágot is megnézzük, megszagoljuk, de nem tépjük le, hoy más is megcsodálhassa.

Balatonmáriafürdőről indultunk. Persze a strandolás minden nap kell. Még a hullámok esetén is. A felfújható gumimatracon karúszókkal bevittem a vízbe Márkot. Egyik kézzel mindig fogtam persze. ÉS megkérdeztem tőle, ki a legnagyobb hullámlovas a Balatonon. Hangosan sikonyált és nevetett, nagyon élvezte. Persze megkapta első hotdogját is. Érdekes, amikor kérdezi, de apa az micsoda? Nagyon ízlett neki…

Útközben megálltunk a Somoshegyi kilátónál, majd Rezi volt a következő állomás a Dínó- és kalandpark volt az úticél. Pozitívum, hogy szép nagy parkolója van. És már a parkolóban lehetett látni dínót. A bejáratnál a jegypénztárral szemben is és mindenfelé majd a park területén. Tényleg rengeteg van. A park 2014-ben nyílt és majd 23.500 m2-en várja a vendégeket.

A következőkhöz jutunk a megvessszük a belépőjegyet: kötélpályák minden korosztálynak (51 + 9 pályaszakasszal), lecsúszó pálya, 2 pályás biliárd foci (lábbiliárd), gyermek mászófal, mini golf pályák (10 pályaszakasz), gyermek boci rodeó, dupla bika rodeó, 2 db homokmarkoló, 2 db happy car (nagy kerekű), 2 db sétáló dino, 2 db guruló dino, kincsmosási lehetőség, 6 asztalos trambulin gumiasztal, 2 db dinogoló, 3 asztalos gumiköteles ugráló, légvár, csónakázó, forgósorompó, játszóterek, kisvasút. (Forrás: https://dinoparkrezi.com/rolunk/) Van étterem is, wc-k. Szóval egész napos kikapcoslódásra is érdemes ide látogatni. Azt hiszem a képek mindent elmondanak:

Itt a legelején megkérdezte Már, de apa, biztosan nem bánt…

Rezi után visszafelé Keszthelyen megálltunk. Először a Történelmi modellvasút kiállítás és Vadászati Múzeumot néztük meg. Mondhatom a felnőtteknek is hatalmas élményt ad.

A terepasztalok több mint 2,7 kilométer hosszú sínhálózatán, 503 m2 alapterületen, 348 teljesen automatizált szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőn át, több mint 600 épület között 75 különféle, az előző két évszázad mozdonyaiból, személy- és tehervagonjaiból összeállított korhű szerelvény közlekedik egyszerre H0 (1:87) méretarányban. Az állomások vágányhálózata légi fotók és eredeti tervek alapján készült. A bemutatót korabeli tervrajzok, Magyarország leghíresebb vonatainak technikai leírásai teszik teljessé. (Forrás: https://helikonkastely.hu/tortenelmi-modellvasut-kiallitas/)
Fénykorában a kastély a Festetics család jelentős vadászati tevékenységét tükrözte: az épület nyugati átjáróját trófeafolyosónak nevezték és a biliárdtermet is trófeák díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban a családtagok emlékeinek idézésére, valamint saját maguk és magas rangú, előkelő vendégeik gyönyörködtetésére. A család birtokain lévő erdők és mezők vadban gazdagok voltak, ami elsősorban a jó vadgazdáknak volt köszönhető. Az országban elsőként – 1806-ban – felsőfokú erdész- és vadászképzés indult Keszthelyen a Festetics (I.) György által alapított Georgikon falai között. (Forrás: https://helikonkastely.hu/vadaszati-kiallitas/)

Következett a keszthelyi Festetics-kastély.

Erre szánjunk mindenképp jópár órát. CSodaszép a kertje, a kastély végignézése is mire megcsodáljuk a festményeket, bútorokat és a szobákat beletelik némi időbe. Az üvegházakat ne hagyjuk ki, valamint a sok-sok állatot is amik között sétálhatunk a kertben.

Márk, Anna és apukám kísértek minket.
Megszagoltuk csak, nem szedjük le, hogy más is megcsodálhassa…
Végül a kikötőben megtekertük a hajókormányt.

A végére azért elváradt, itt még épp elbírtam Márkot hogy vigyem nyakiba. Jövőre már azt hiszem nem fog menni. Jó kis út volt, megkérdezte, apa, ide jövünk megint?