Olaszország – Puglia

Eredeti terv London volt bevallom. Nem tudnám megmondani, hányszor készültem már oda, de mindig volt jobb ötletem. Persze a sorban ott áll, de valahogy a napsütés megint jobban vonzott és a jó idő. Minden út előtt megnézem a repülőjáratok indulását és a repjegy árakat. És igen, szeretek mindig új helyekre menni, tényleg csak pár kivétel van ahova visszamegyek. Nos ez picit különleges út volt, húgom születésnapi ajándéka volt a repülőjegy, amit anyukámmal vettünk neki. Megkérdeztem, hogy lenne e kedve Pugliához. Azt mondta régi álma. Pár barátot, ismerőst megkérdeztem kinek van kedve hozzá – és persze ideje – hogy eljöjjön. Végül öten mentünk.

Utána jött a város kiválasztás, hol is lakjunk. A gép Bariban szállt le. Sokáig nézegettem a városokat, látnivalókat hogy mi fér bele ebbe 5-6 napba. Megvoltak a helyek, autót nem akartam bérelni – macerás hogy hol hagyjuk – a vonat és buszközlekedés meg elég jó arra, így Bariban a vasútállomáshoz közel foglaltam szállást. Igen, a Fireflies-nál megint, mint már majdnem 14 éve mindig. Ez nem is kérdés.

Bari

A reptérről vonattal mentünk a vasútállomásra, majd onnan gyalog a szállásunkra. Talán 5 percre laktunk. Ezzel sok időt nyertünk, mert legtöbbször vonattal mentünk még délebbre. És innét a városközpont és a buszpályaudvar sem volt messze. Este bementünk a tengerparti részre. 17 óra körül értünk oda, így már csak egy kis városnézésre volt idő és vacsorára.

Bari Nápoly után a második legnagyobb déli olasz nagyváros, egy hatalmas kikötőközpont. 

Főbb látványossága a XII. századi, román stílusban épült Szent Miklós bazilika. A bazilika fontos keresztény zarándokhely is, hiszen itt nyugszik a Mikulás: Szent Miklós ereklyéit a XI. században hozták Bariba, miután olasz halászok Törökországban ellopták azokat egy szentélyből. Ezek megőrzésére építették meg a bazilikát, mely ingyenes látogatható.

Híres ebben a városban a street food, még a legigényesebb ínyeknek is ízletes: megtalálható a bari focaccia paradicsommal és olajbogyóval, a „sgagliozze”, ami a sült polenta kockája, a „popizze”, a panzerotti és a taralli. 

Lecce – 2. nap

Másnap reggel vonattal indultunk Bariból Az út majd 2 órás. A vasútállomáson az automatákból lehet jegyet venni. Ne intercityt válasszunk, akkor gyorsabb, nem kell neveket beirogatnunk és a helyjeggyel bajlódni és keresgélni hova is ülhetünk.

Dél-Olaszország barokk városaként tartják számon, mivel történelmi központjában számos műemlék található, amelyek igazi szabadtéri múzeummá teszik. A paloták és templomok homlokzatait és a magánházak erkélyeit a barokk művészet részletei díszítik, „leccesei barokk”-ot ölt, amelyet a stukkó és márvány helyett a helyi kő különböztet meg. A város számos történelmi tanúságot őriz, például a római amfiteátrumot, a zsidó negyedet, V. Károly várát és sok más csodás épületet is találunk itt.

Egy kombinált jegyet vettünk, amivel sok múzeumba, templomba bejuthattunk. Egy napot mindenképp érdemes itt eltölteni. A toronyba lift visz fel.

Monopoli

A kikötő szélén hatalmasodó Castello di Carlo V várkastélyhoz mindenképp menjünk el. A XVI. században épült vár kívülről igen impozáns látványt nyújt, a mellett elnyúló sétányról pedig még hosszan csodálhatjuk a kilátást az Adriára.

Fél óra vonattal Bariból. Tengerparti kis település. Ne hagyjuk ki, egy esti séta még a nap végére belefért nekünk is. Azért a lépésszámláló bőven 20.000 felett volt a nap végére. Nyáron a nagy forróságban ez nem biztos hogy teljesíthető lett volna.

Ostuni

Gyakran a „Fehér Városnak” is neveznek. Nem véletlen: ezt a nevet a fehérre festett épületei miatt kapta. Egy dombtetőn helyezkedik el és egy várfal veszi körbe, amiről remek kilátás nyílik a tengerre és a környező dombokra is, de Ostuni nemcsak látnivalókat kínál, hanem a gazdag kultúrájával és gasztronómiájával is magával ragadja az ide látogatókat.

A vautállomásról egy helyi „taxi”-s vitt fel minket 5 euróért fejenként. Megérte. Visszafelé is mondta hogy eljön értünk, adott is egy whatsapp számot, amit hiába hívtam, nem vett fel. Legyalogoltunk. És ott volt az állomáson… nézett is minket. Telefont néztem később, üzenetben válaszolt. Üzletből adnék neki egy egyest így, nem is értem miért nem hívott, akkor kereshetett voolan még egy kis pénzt, mi pedig időt nyertünk volna. Na mindegy, tökéletes nem lehet egy út 🙂

Útközben végig olajfaültetvények mellett mentünk el. Csodaszépek a régi hatalmas fák törzsei. Biztos párszáz évesek lehetnek.

Locorotondo – 3. nap

A trulli völgyében található. Száraz kövekből épült ferdetetős fehér házak jellemzik történelmi központját, amelyben a San Giorgio-templom, a VII-VIII. századi Madonna della Greca templom, az óratorony és a panorámás terasz a főbb látnivalók.

Alberobello

Ostunitól talán negyedórára található vonattal. Először megnéztük a látnivalókat, amik tényleg kihagyhatatlanok ha erre a részre jövünk. Apropó, minden útnak megvan a miértje, ami miatt azt választom. Nekem itt a trullók voltak. Csodás kis ajándékboltok is vannak a trullókban, meg persze bárokban és éttermekben is bővelkedik a környék. Itt vacsoráztunk. A paradicsom alapú pizzákat szeretem, de itt a fehér alapú, citromos mindent vitt. Hihetetlenül finom volt, érdemes új dolgokat kipróbálni.

Alberobelló a jellegzetes épületeiről, a trullókról ismert. Ezek a kúp tetejű házak elmaradhatatlan jelképei a környéknek, a XIV. századi mezőgazdasági munkások számára jelentették az otthont. A házak különlegessége, hogy kőből, mindenféle kötőanyag nélkül épültek fel, tetejükre pedig furcsa szimbólumokat rajzoltak. A trullók direkt úgy épültek, hogy amilyen gyorsan fel lehet őket húzni, ugyanolyan gyorsan le is tudják bontani.

Alberobello szívében található Itria-völgy, más néven Valle dei trulli, a tájat jellemző vidéki kőépítészetek nagy koncentrációja miatt. Puglia látnivalói között Alberobello minden bizonnyal a legelső helyeken van, mert a trullik vitathatatlan fővárosa, ezért 1996-ban az UNESCO világörökség részévé vált.

Polignano a Mare – 4. nap

Valószínű itt található a régió legtöbbet fotózott helye, a hatalmas sziklafalakkal körül ölelt öböl. Poligano a Mare olyan, mint egy kis ékszerdoboz, amely hatalmas kősziklákon magasodik a tenger fölé. A partfal barlangjába fúrt étteremből is csodálhatod a panorámát. A Ristorante Grotta Palazzese a város legfelkapottabb és valószínűleg egyben legdrágább helye is, ahová foglalás nélkül kevés esélyünk van bejutni.

Az öbölben cipő le és picit bementünk a tengerbe. Nagy fürdést már ilyenkor nem biztos hogy bevállaltam volna, de klasz még a víz. EGy napot midnenképp rászánhatunk. Kényelmesen megnézhető.

Matera – 5. nap

Útunk másik fontos fénypontja ez a település. Mindenképp ide is látogassunk el. Itt a napi számlátó is inkább 30.000 volt mint kevesebb… A völgybe érdemes elkirándulni, átmenni a függőhídon és fel a túloldalra. Akinek ez nem vonzó, bevallom hogy edzettnek kell lenni hozzá, az mondhatja a csapatnak aki nekiindul, hogy megvárja őket inkább egy Aperol Spitz vagy egy bor vagy sör mellett a kiindulóponton. Majd a lejárattól ha a völgy felé néz és jobbra kimegy a térre, felszállhat a piros buszok egyikére. Az pont felvisz a völgy másik felére. És mire a csapat oda átér, tuti hulla fáradtak lesznek. És jó nagy meglepetés is lehet, ha pl a busz gyorsan megy és ti kipihenten mentek a csapattal szemben.. de pssszzzt… Mi gyalogoltunk, bevallom kinyuvadtam, és a függőhíd is összevissza mozog. Igen, visszafelé is a nyavajás. De szép képeket csináltam útközben, ez kárpótolt 🙂

Különleges barlanglakásairól ismert. Már az őskorban is éltek a sziklaoldalak barlangjaiban, ez a negyed azonban később egyet jelentett a szegénységgel. A Sassi 1993 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Helyszíneinek listáján is. A meredek, szűk utcák, a város széle mellett elterülő sziklás szurdok és folyómedrek elképesztő látványt nyújtanak.

Barletta – 6. nap

Barletta óvárosában egy elképesztő normann várat találsz, ami otthont ad a egy múzeumnak, ahol az egyetlen meglévő császári büsztöt találod. (brüszt jelentés: mellszobor vagy emberi test felső részét ábrázoló szobor.)

5 métert is meghaladó Kolosszust is mindenképp nézzük meg az erőd előtt. Ezt a hatalmas szobrot a tengerparton találták, és a mai napig is bizonytalanok, kit is ábrázolhat de sokak szerint ez Hérakleiosz, a bizánci birodalom egyik legjelentősebb uralkodóját mintázták meg. 

Végül visszatértünk Bariba vonattal. A csomagokat a Centrale-n hagytuk egy csomagmegőrzőbe. Mivel nem igazi hotelben szálltunk meg, nem volt reggelink, a közelbe mentünk kávézókba enni, és a csomagunkat sem tudtuk otthagyni, vasárnap lévén nem volt nyitva az irodájuk. ÉS a szobák sem voltak azért olyanok mint egy jobb helyen lévő 3-4 csillagos hotel. Nyilván az ár is ezt tükrözte. Aki kényelmesebb, az inkább ne AirBNB-s vagy ne apartmant válasszon. Mi nem voltunk a szálláson sokat, így ez bevállalható volt.

Köszönet a csapatnak is akik eljöttek velem, nagyon jól éreztem magam, és rengeteget nevettünk. Összegezve több helyre jutottunk el, mint eredetileg terveztem. Jó volt hogy előre megnéztem a helyszíneket, és ott ahogy láttam hogy haladunk, még lehetett a google maps-et nézni és áttervezni a napokat.