Archive for 2017-08-28

Kenya, Diani Beach, Mombassa, Nairobi, Dubai, vagyis a hazaút – 8. nap

A faragott ajándékok hada…

A tengerpartra lesétálva a szálláshelyünkről a helyiek hada várt minket. Felejtsük el a nyugalmas sétát. Mi vagyunk azok, akik temérdek pénzért meg tudtuk venni azt a szálláshelyet, ami naponta többe kerül, mint az ott dolgozók havi bére. Tehát azt látják benünk, hogy mi mindent megvennénk. Amikor az egyiktől megszabadulunk, hoy tényleg nem akarunk semmit vásárolni, jön a következő, majd az azt következő. Egyszerűen nem hagynak békén. Vagy a szálláshelyen maradunk, vagy szerintem egy testőrt kellene bérelni, aki elhessegeti őket. Bevallom ez nagyon nem tetszett. Nem hogy nem akarják felfognia hogy semilyen fa elefánt oroszlán zsiráf stb. szobor nem kell, sem kendő sem tál sem semmi, még meg is fognak és úgy akartak vontatni az árusító helyek felé.

Azt hiszem Thaiföldön is lehet midnent venni, de ott a mosolygós kedves emberek tudják hol a határa a zaklatásnak… Ha romantikus sétát szeretnénk az óceánparton, oda menjünk!

A várva várt fehér homokos vízpart. Jobbra kókusztejet iszok

A háttérben lévő hajóval (jobbra fent) minimális pénzért lehetett kihajózni a szemben lévő korallzátonyra.

A majmok mindenütt jelen voltak a parkban. Nagyok-kicsik mind mind azt lesték, hol juthatnak be a szobákba, vagy hogy lophatnak az asztalunkról valami ételt.

 

 

 

 

 

 

Ha kedvünk támadt, még tevegelhettünk is az óceánparton.

 

 

 

 

 

És búcsút kellett venni a földi paradicsomtól… 12 órakor jöttek értünk a mikrobuszok, és vittek minket Mombassába a reptérre. Mombassából Nairobiba repültünk, némi kaland itt is volt. A repülő egyik műszaki berendeése hibát jeltett, vissza kellett szállnunk Mombassába. Kb 2-3 órás késéssel a javítás után indultunk ismét útnak Nairobi felé.

A felhők felett a repülőből láthattuk a Kilimandzsáró csúcsát

Kockáztatva az esti programunkat, ugyanis a Carnivore étteremben foglaltunk asztalt. Ez a világon egyedülálló étteremben vadállatokat ehettünk frissen sütve…

Carnivore étterem

A menü végeláthatatlan. Szerintem nem sokan tudják végigenni. A hatalmas tűzhelyen készülnek a nyársakon a különböző húsok. A pincérek hozzák őket, mondják épp mi van náluk, és ha kérünk akkor vágnak a nyárson lévő húsból. Az asztal közepén forgatható részen vannak mindenféle szószok, amiket a húsokhoz választhatunk.

Épp végig tudtuk kóstolni az ételeket, a desszertre már nem maradt időnk. Szerintem nem is volt baj.

Rohanás a reptérre, majd Dubajban átszállás Budapest felé. Onnan mikrobusszal haza. 27 óra telt el a Diani Beachről indulás óta. Bevallom ennyire még utazástól nem fáradtam el. Azt hiszem megérte, köszönöm Tamás barátom, örökre felejthetetlen élmány volt…

Kenya, Diani Beach – 6-7. nap

Vajon mi lehet egy ilyen hatalmas termeszvárban?

Reggel 8-kor inulás a tengerpart felé. Fényképező ottmaradt az egyik kollégámnak, vissza kellett fordulnunk. Szerencsére meglett, visszaadták. Hátrahagyva a nemzeti Parkokat a tengerpart felé vettük az irányt, hogy kipihenjük az út fáradalmait.

Útközben sok állatot és számos termeszvárat láttunk. Szóltam sofőrünknek, hogy álljon már meg az egyik közelében, hogy megnézhessük és fotózkodhassunk vele. Próbálkoztam pár messzebbivel, de mindig az volt a válasz hogy nem biztonságos itt olyan messze menni, mert a vadállatok gyorsabbak mint én higyjem el. De szerencsére sikerült egy közelebbit is találni, ami mellett elkészülhettek a képek. A fala nagyon kemény, nem is gondoltam volna. Az időjárás pedig látszik hogy rombolja, de még így is nagyon szépen megmaradtak.

Mombassa felé haladtunk, sok helyen építették még az utat. Lassan tudtunk menni, többször le is tereltek az útról minket. Komppal jutottunk át a Diani Beach felé. Útközben mondta a sofőrünk, hogy ha lehet húzzuk be az ablakokat, hogy ne lássák hogy fehérek ülnek a mikrobuszba. A közbiztonság hagy némi kívánnivalót maga után…

Mombassa látképe

Úton Mombassa felé

Mombassa

Mindjárt kompozunk

A kompon ücsörgélő embereket meghívta sofőrünk egy-egy üdítőre. Ez vajon vám volt, vagy a nyugalmunkat váltotta meg előre? Sosem fogjuk megtudni. Mindenesetre ki nem szállhattunk a mikrobuszból…

Már nem kellett sokáig délnek haladnunk, hogy a Diani Beachre érjünk. Vezetőnk azt mondta, ez a legszebb partszakasza Afrikának. Biztos elfogult picit, de nem tévedett, tényleg megérte ennyit utazni miatta. Mombassától északabbra lévő részen sajnos még mindig előfordulnak az emberrablások váltságdíjért… ÉS ott dolgoznak a kalózok is, amikről sajnos a hírekben is hallhatunk. A fegyveres őrök segítettek a hajókon, akkor csökkent a számuk a támadásoknak.

És végre megérkeztünk a vízpartra, kezdődhet a pihenés. A bejáratot sok őr vigyázta, és dupla sorompón lehetett bejutni. A szálláshelyen is sok őr vigyázott ránk. Ott már nem a helyi lakosoktól, hanem a majmoktól kellett megvédeni minket. Mindent ellopnak. Nekem egy pizzám bánta. Két majom egyszerre olyan megfontolt támadást hajtott végre, hogy csak az egyiket tudtam hátítani. Az őr rögtön ottermett, majd valamilyen zöld magagl és csúzlival juttatta a majom tudtára, hogy ez nem helyes. A szobákat sem lehet nyitvahagyni, pillanatok alatt a cukrokat a kávéhoz teához széttépik és szétszórják.

Babobab Hotel a Diani Beachen, és a szobánk

Az egyik medence és a bár

Ennyire fáradtam el…

A szállás önmagáért beszél, azt hiszem pár hetet kellett volna itt eltölteni, nem pár napot…

Az ételek hibátlanok, mindenki megtalálhatta a számítását. A vacsorához angol etikett szerint csak hosszú nadrágban mehettek be a férfiak, és a nők is alkalomhoz illő ruhában. Erről nagol tájékoztatást már odaérkezésünkkor a recepción kaptunk.

Egyik este pedig még az Allegriát is megtekinthettük a helyiek előadásában. Fantasztikus volt. A Cirque De Soleil előadásáért pl. Las Vegasba kell utaznunk…

 

Kenya, Tsavo Nemzeti Park – 5. nap

Sarova Hotel éttermének a terasza

Reggel csodaszép helyen a Sarova Hotelben ébredtünk. Egy hibát követtünk csak el, amikor megláttam a fél méteres nyílást a hálón az ágyunk körül, akkor elgondolkodtam rajta, vajon a maláriás szúnyog mennyi idő alatt hat… Szerencsére nem lett baj. Az étterem terasza rögtön az egyik itató mellett volt. Este az elefántok ennyire közel jöttek hozzánk inni. Hihetetlen, hogy a kávézástól 1-2 méterre láthatók ezek a hatalmas állatok. Azt hiszem ha valaki erre jár, akkor itt érdemes pár napot eltölteni.

Mint a mesében… ennél különlegesebb szálláshelyen még nem aludtam.

A recepción volt még egy érdekesség. Egy krétával írható táblán kitették, hogy utoljárra milyen állatokat a park mely részén láttak. Az oroszlántól a zsiráfig, a bivajtól a zebráig látható hogy mi merre látható. És persze a dátum, hogy mikor frisítették a táblát. Így ha valaki valamely vadat még nem látta az egyik szafari során és nem tudta lefényképezni, megnézheti a recepción hogy merre induljon hogy láthassa.

A parkot végig úthálózat szeli keresztül-kasul. Egy része aszfaltozott, de nagyrésze homokos-kavicsos. A parkban több helyen találkozhatunk őrökkel, akik szólnak ha gyorsan megyünk, és vigyáznak arra is hogy ne térjünk le az útról, ne zargassuk az állatokat.

Tsavo East bejáratánál a Nemzeti Park térképénél állok

A reggeli egy közeli csúcson volt, páratlan kilátással. Pezsgővel fogadtak minket és finom reggelivel.

Reggeli a természetben

Útközben következő helyszínünk felé…

Az elefántok annyira megszokták már az autók közelségét, hogy békésen elsétálnak a mikrobuszok között…

Kenya Amboseli és Tsavo East Nemzeti Park – 4. nap

Reggel a kis házunkból a következő kilátás várt ránk. Kell ennél szebb? Pedig még fokoztuk, bár nem gondoltam volna hogy lehet… A teraszunk felé nézve ott a Kilimandzsáró csúcsa…

Ambosseli Nemzeti Rezervátum melletti szálláshelyünk

Csapatunk

Tamással és Jozival napfelkeltekor

 

Reggel korán keltünk, hogy láthassuk milyen, amikor kel fel a nap és szép rózsaszínbe borul pár percre a táj.

A kilátótól – balra – nagy távolságra láthattunk el. A köztelben volt egy kis tó, ahova már egy-egy állat jött inni.

Persze a szálláshelyünk körbe volt kerítve, védve az itt lakó embereket.

 

Reggeli után indultunk tovább a Tsavo Nemzeti Park felé. Útközben ismét szívás, de legalább van mire emlékezni. Vagy dehogyis, Takival ha bármerre utazunk, ott bizony a technika valami módon megadja magát. Terepjáró, mikrobusz, repülő… bármi el tud romlani, de ez már a fakultativ program része, csak sajnos kötelezően választott 😀 Nem baj Taki, megyek veled bármikor bárhova barátom 🙂

 

Ezen a környéken a “bádogváros” ,ellett meg sem álltam volna…

Némi légszűrő vagy homokfogó probléma volt. A kocsi egyre lassabban ment, majd a végén már szinte gyalogos tempóban. Rögtön jöttek a helyiek, amikor látták hogy megálltunk. Van aki csak nézelődik, van aki kér ezt azt. Van aki csak beszélgetni jön. Előkerült két srác, és mondták ha adunk pénzt nekik, akkor kitisztítják a szűrőt. Sok válaszátsunk nem volt. Megkapták a pénzt amit kértek, és a szűrővel eltűntek a deszkákból, bádogból eszkábált házak között. Fél órá után már nyugtalanok voltunk, hogy se pénz se szűrő… de egyszer csak előkerültek. Hozták a kitisztítottat, és hoztak egy originál csomagoltat is. Hogy ezt megint hogy csinálták? Afrikában a Szaharában játunk így, hogy este 11-kor a Mitsubishi terepjárónkra hoztak egy pont ugyanolyan új gumit a defektes helyett, mint a többi ami rajta volt az autón. Úgy látszik ez megy 🙂

14:30-ra értünk a szálláshelyünk bejáratához. Itt ebédeltünk, majd a medecébe lemostuk magunkról az út porát. A szó szórós értelemben. A legtöbb helyen meleg vizes kendővel várják az utazókat, hogy meg tudják törölni az arcukat a portól. Sajnos nem mindenhol van még aszfaltozott út. Sok helyen építik, látszik a haladás, de nagyon sokat kell poros úton is menni. És itt volt életem legkülönlegesebb szálláshelye. Egyszerűen mesés. A távolban egyszer csak megpillantottuk a cölöpökön állú kétszintes házakat.

 

Az állatok a mellette lévő itatóhoz jöttek inni, és még az őrük ennivalót is készítettek ki az elefántoknak. Az étteremben/bárban ülve pár méterről figyelhettük, hogy sorban jönnek csoportokban az állatok. Amikor pedig az elefánt csorda megérkezett, jött egy oroszláncsapat is. A kis elefántot próbálták elkapni, de a nagyok olyan határozottsággal és elszántséggal indultak meg az oroszlánok felé, és agyaraikkal intettek feléjük, hogy kétség nem maradt hogy nem a kiselefánt lesz a mostani vacsora…

 

Mire ideértünk ismét rengeteg féle állattal találkoztunk. Ott a fák tövében ismét oroszlánok tanyáztak.

 

Este pedig 21 órakor ismét szafarira indultunk. Nagyon izgalmas volt, ahogy a keresőlámpával pásztázhattam a tájat, figyelve ahogy egy állat szeme megcsillan. Még egy baglyot is sikerült látnunk. Antilopok voltak, és kísérőnk mutatott secretary madarat, meg snake huntert – valami kígyóvadász lehet. A parkban van 40 oroszlán, 5 gepárd, hiénák, antilop, bivaly, elefánt, rengeteg féle madár.

 

 

Éjjel fáradtan értünk a szálláshelyünkre. Most sem alhatunk sokat, de megérte. Aki nem szereti a bogarakat, annak ezt nem javaslom. Hatalmas fekete, tenyér méretű kerek bogarak röpködtek mindenfelé. És még az ágyunk is hálóval volt védett, vagy lett volna ha nem sikerül egy majd fél méteres nyílást hagyni a szúnyogoknak. Mondanom sem kell, hogy az 5-6 féle védőoltás, amit előtte adattunk be az malária elleni védelmet nem adott. Azon gondolkodtam, vajon a csípések után mikor jelentkeznek az első tünetek. De megúsztuk szerencsére mindannyian.

 

Kenya, Ambosseli Nemzeti Rezervátum és a maszájok – 3. nap

Felemelhető tetejű Toyota mikrobuszokkal közlekedtünk útunk során

Reggeli után indulás. Nairobiban sehol  nem álltunk meg, rögtön a nemzeti parkok felé vettük az irányt. A csapat két részre oszlott. Két kísérőnk már régóta visz csoportokat az országban. Nagyon jó sofőrök voltak mindvégig, nem mentek gyorsan, nem előztek felelőtlenül, és angolul elég jól el lehetet társalogni velük.

Az odavezető út mellett rengeteg árust, az út mellett rengeteg szemetet (azóta ha jól tudom már a nejlon zacskókat itt sem engedik használni, mert a szél szanaszét fújja és az utak

Vízszállító

mellett elképesztő mennyiségben csúfítja az egyébként csodaszép tájat) vízhordókat láttunk. Sajnos itt az egyik fő gond a tiszta ivóvíz…

Az ivóvízprobléma világméretű. Az ENSZ jelentése szerint 6 emberből 1-nek nem jut tiszta ivóvíz. A világ vízmennyiségének csak a 2%-a iható vagy öntözhető. Itt sok ember kocsikkal, kannákkal viszi a tiszta vizet, ez az egyik fontos napi elfoglaltságuk.

 

 

szemét az utak mellett szinte mindenhol

Útmeni árusok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ambosseli Nemzeti Park egyik kapuja

Az Ambosseli Nemzeti Rezervátum volt első állomásunk. 1974-től kezdve védik itt az állatokat és a természetet ebben a formában. Területe 392 km2. Találhatunk itt elefántot, zebrát, zsiráfot, majmot, oroszlánt, gnút, rengeteg féle madarat (közel 400 faj él itt), orrszarvút, vízilovat és antilopot stb. Gepárd is van, de ahhoz nem volt szerencsénk. A nemzeti park területéről szinte mindenhonnan látható a Kilimandzsáró havas csúcsa, mely 5895 méters magasságával Afrika legmagasabb csúcsa.

A szállásunk is itt volt a park területén, a természetben. Kis kétszemélyes házikók terasszal, fürdővel vártak ránk. A szálláshely pedig körbe volt kerítve három féle kerítéssel, hogy a vadállatoknak ne mi legyünk a vacsorájuk… Persze a kígyók ellen sokat nem ér a szöges és ilyen-olyan kerítés, de szerencsére a black mamba és a green mamba is másfelé tekeredett amíg ott jártunk…

 

 

A park területén élnek a maszájok. Miután elfoglaltuk szálláshelyünket és ebédeltünk, rögtön egy maszáj falu felé vettük az irányt. Nem egészen 1 óra alatt el is értük a maszájok faluját. A törzs tagjai színes ruhákban várt minket, és egy táncot mutatottak be.

Maszáj törzs fogadot minket – háttérben a Kilimandzsáró csúcsa látható

üdvözöltük egymást a törzs tagjaival

 

Itt először megmutatták hogy apró ágakból egy kő és bot segítségével hogyan lehet tüzet csiholni. Majd több csoportra osztottak minket, és kaptunk egy-egy vezetőt, aki megmutatta a házakat kívül belül. Kiderült, hogy egy házat 5 maszáj nő épít fel körülbelül két hónap alatt vesszőkből és sárból. A nők feladata toábbá a főzés, élelemszerzés, valamint a gyermeknevelés.

 

A házak alacsonyak és elég sötétek. A tőlem jobbra lévő kis ajtón lehet bejutni. Először a folyosóról a gyerekeknek van egy pici szoba, ahol épp elfér a vesszőből font ágyuk. Tovább haladva van a papa és a mama szobája, amin szintén egy ágynyi helyet értek, és a kettő között van egy pici konyha, ahol a földön egy edényben készülhet az étel. Az ágyakon állatbőr volt. A házak csoportját a falun kívül körbe kb. 1-1.5 m magasan tüskés ágak védik a vadállatoktól.

A férfiak dolga a törzs megvédése a vadállatoktól, az állatok védelme és az ivővizükről gondoskodás.A fegyverük lándzsa és rövid bot bunkóval a végén. Régebben a ferfiúvá válásuk során egy lándzsával kellett megülniük egy oroszlánt. Ez a szokás ma már a faj kipusztulásának védelme érdekében elmúlóban van.

 

A maszájok után gyönyörködtünk a tájban és lestük hogy épp hol és milyen állatok bukkanak fel a bozótból. Útközben kiszállni pisilni vagy nézelődni nem ajánlatos, mivel nem tudhatjuk minek lennénk az ebédje vagy vacsorája. Az oroszlán 80 km/órás sebességgel is tud futni, szerintem ő nyerne ha éhes…

oroszlánok lapulnak a fűben

Sok sok fotóval és élménnyel lettünk gazdagabbak, utólag visszagondolva ha csak pici időnk van a nemzeti parkokra, ezt mindenképp ajánlom a fajok gazdagsága miatt…

 

Kenya – 2. nap Nairobi

16 órakor indultunk Dubaiból Nairobiba, Kenya fővárosába. 20 óra körül érkezhettünk meg a reptérre, ahol már várt minket két mikrobusz, amivel végig mentünk útunk során.

Merre is van Afrikában Kenya?

Merre is van Afrikában Kenya?

A reptérről a szállásunk felé ért az első meglepetés, láttunk szabadon 6 zebrát. Ez elég furcsa volt, mert eddig csak cirkuszban vagy állatkertben volt szerencsém találkozni velük.

Nairobiban a szállásunk a központban lévő szuper hotel volt, melybe komoly biztonsági ellenőrzésen, csomagröntgen stb. után tudtunk bejutni. A recepción már várt minket Tamás és Jozi nagy örömünkre – ők előbb érkeztek.

Az első szívás is itt történt a hotelben. Leadtuk a 10 útlevelet, majd megkaptuk a szobakulcsokat. Felmegyünk Takival a szobánkba, majd mikor kinyitjuk az ajtót, látjuk hogy vannak bent csomagok. Tehát valaki már lakik itt. Lemegyek a recepcióra, mondom mi történt, majd a kártyát átprogramozák és megyek az új szobánkhoz. Kinyitom az ajtót és megint van ott valakinek a csomagja… Lemegyek a recepcióra, mondom ha lehet nem nézném meg az összes szobájukat, elmegyünk vacsorázni, majd mire kb. 1-2 óra múlva visszajövünk, adjanak egy másik szobát, ami már tényelg üres.

vacsora a hotelben

vacsora a hotelben

A vacsora fantasztikus volt. Az étterem gyönyörű, a csapat már elég fáradt. Reggel 8-kor indulás. Éjjel gondoltuk megyünk kicsit a városban, de az őrök mondták, hogy itt bizony sehova ha jót akarunk. A turista túl könnyű célpont és ez nem az a város, ahol fehér ember mászkálhat, főleg nem este. Ezt annyira komolyan gondolták, hogy a csapat cigizős része picit próbált odébb állni a bejárattól, és az őrök rögtön szóltak, nehogy messzebbre menünk…

Nos megvolt a vacsora, majd ismét mentünk a szobakulcsunkért. A londinernek mondtam jöjjön velünk. Mosolygós kedves ember volt. Felkísért minket a szobánkba, és nem fogjátok elhinni, de megint volt benne valakinek a csomagja. Még jó hogy nem egy ágyjelenetre nyitottunk rá…

Megint le a recepcióra. A recepciós csajnak most már nem tudtam finoman elmondani, hogy hány óra utazás után még mindig nem akarom végignézni a hotelszobákat… Persze mondanom sem kell, hogy azokat a szobákat ezután persze a valós gazdája nem tudta kinyitni, mert az ő kulcsa már nem volt jó hozzá…

Nairobi Kenya fővárosa, kicsivel több mint 3 millió ember lakja. Afrika 10. legnagyobb városa. Üzleti központok ezrei vannak itt a helyi vállalkozásoknak, de a nagy nemzetközi cégek is itt képviseltetik magukat.

Lefeküdtünk végre hogy pár órát aludjunk, és kezdődjön a kaland…

Dubaiban volt egy éjszakánk és jópár óránk gyorsan körülnézni

Egy ideje készültem Dubaiba, kb. 1 hetet gondoltam ott tartózkodni. Építészetileg érdekelt, meg van kint egy ismerősöm, aki egy kis géppel repked, gondoltam megnézem madártávlatból is a várost. No és a yachtok… ott mivel van rá keret, gondoltam mindenből a legjobbat lehet látni. Már ha bejuthatok a kikötőkbe.
Úgy alakult, hogy Kenyába utaztunk csapatépítésre a Tom Marketes kollégákkal, vagy inkább barátokkal. Nem ez az első közös útja a csapatnak, és remélem nem is az utolsó. Emirates Airlines gépével, és Dubaiba szálltunk le este kb. 22 óra felé. A következő gép másnap 16 órakor indult Nairobiba.

Azon törtük a fejünket, hogy ennyire rövid idő alatt a legalapabb dolgok beleférnek e a programunkba. Utólag úgy érzem sikerült kívülről megnézni amiket akartunk, és bevallom ignoráltam az 1 hetes utat. Ennyi elég is volt Dubaiból. No nem azért mert nem volt érdekes, de inkább másra szánom azt az 1 hetet… de ne szaladjuk ennyire előre, mindennek van egyéb oka is. Később elmondom…

IMG_1521

3-as terminál

Szóval megérkeztünk este a 3-as terminálra. Gyönyőrű, hatalmas, különleges, modern 🙂 Mivel csak kis hátizsákot vittünk, ezért nem kellett várni a csomagokra. Így rögtön a kijáratot kerestük. Gondolkodtunk rajta, hogy metróval megyünk a Marinat negyedbe – ahol a szállásunk volt, de már nem tudtunk volna időben jegyet venni és elérni az utolsó metrót.
A kijáratnál egy meglepi várt minket, Levente ismerősünk arabnak öltözve várakozott ránk egy iPaddal és rajta Tom Market felirattal. Ő már vagy 8-szor volt kint, így nem is kellett volna pár napot azzal eltöltenem azzal, hogy mi merre van Dubaiban, hogy lehet A-ból B-be eljutni stb.

Fogtunk két taxit, és kb 1 óra múlva már a szállásunkon is voltunk. És közben persze esti fényekben láttuk a főbb látnivalók egy részét (Burj Kalifa, Burj Al Arab)

Szobánkból a kilátás...

Szobánkból a kilátás…

Kipakoltunk az apartmanban és egy rövid sétára indultunk. Lett belőle majd két órás, de megérte. Lementünk az öbölbe, láttuk a felhőkarcolókat, azt is hogy éjjel-nappal építkeznek. A 2020-as világkiállításra készülnek. Az építkezésneknél minden szint és szoba ki van lámpákkal világítva és az indiai, Fülöp-szigeteki vendégmunkások dolgoznak. Most még szerencséjük volt, mert nem volt az az iszonyatos hőség. Mi azt hiszem nyáron nappal nem bírnánk.

 

Este volt egy kis fürdés a tengerben, megnéztük az épp épülő óriáskereket is, ami természetesen a világ legnagyobbja lesz. Itt minden a leg… nagyobb, drágább, luxusabb, gyorsabb stb.

Másnap…

Reggel 8-kor indulás a szálláshelyről. Először metróval mentünk a szállásról a Palm Jumeirah szárához, ahonnan SkyTrainnel folytattuk útunk az Atlantis Hotelig. 15 dirham a jegy a magasvasútra. Tartsuk meg a jegyet a kiszállásnál kérik. Igaz ez a metróra is.

Dubai - Atlantis Hotel

Dubai – Atlantis Hotel

Miért is különleges ez a Hotel? 2008-ban építették a Palm Jumeirah mesterséges sziget szárazföldtől legtávolabbi pontján. Egy magasvasúton juthatunk el oda úgy, hogy közben fentről láthatjuk a “pálma szárát’ és az ott lévő épületeket.

1539 szobájával, két szárnyával, Aquaventura vízi parkjával, akváriumával, híres éttermeivel és a Nasimi Beach-al igazán impozáns látványt nyújt ahogy közeledünk hozzá.

Ha szerertnénk a water parkba menni, nem muszáj itt megszállnunk, vehetünk napi jegyet is és élvezhetjük a csúszdákat és a szép parkot.

Aki a különleges éttermeket szereti, elárulom hogy Locatellinek is van itt étterme a hírességek között… 🙂 Két hetes előfoglalás volt, érdemes időben asztalt foglalni.

P1100001k

Souk Madinat Jumeirah

Nos kicsit körülnéztünk a hotelben, fotózkodtunk, majd taxiba pattantunk és egész a Burj Al Arab melletti Souk Madinatig mentünk. Ez újonnan épült, de próbálták régies stílust visszaadni. Aki igazi bazárt szeretne, az menjen Isztambulba a Nagy bazárba, vagy a Fűszerpiacra. Aki még nem volt igazi török bazárba, persze annak érdekes, de el ne higyjék hogy ilyen a régi klasszikus bazár…

Persze ez is nagyon szép, nekem különösen az ácsolt tetőszerkezet tetszett. Van itt mindenféle a ruháktól az ékszerekig. Ha a vadászkúriánkat rendeznénk be, akkor is jó helyen járunk…

Átmenve a bazáron, a lagúnákhoz jutottunk. És innét talán a legszebb a kilátás a Burj Al Arabra. Maga az építészeti csoda, nem véletlenül Dubai jelképe ez a 7 csillagos hotel. Tudom, kategóriáját tekintve 5 csillag a maximum.

Egy jótanács a hotelfoglalóknak: országtól függően nagyon érdemes megnézni a hoteleket, mert még az 5 és 5 csillagos hotelek között is hatalmas különbségeket találhatunk…

Burj Al Arab Juimeirah

Burj Al Arab Juimeirah

Miért különleges?

321 méter magasságával a 3. legmagasab hotel a világon (2017-es adat). 1999-ben nyitott. A világ egyik legdrágább hotele.

Dubai Mall

Dubai Mall

P1100022k

Dubai Mallban lévő tengeri akvárium

Innét taxival és metróval mentünk tovább a Dubai Mallhoz. No nem  vásárolni, ahhoz szerintem 1 hét is kevés lenne. Ugyanis ez a világ legnagyobb áruháza.

A maga 1200 üzletével (2012) ez volt a világ leglátogatottabb épülete. Készüljünk fel alaposan és vigyünk több bankkártyát vagy pénztárcát és sok sok pénzt ha itt szeretnénk a legutolsó divat luxusmárkéiból válogatni. A világ több pontjáról is szerveznek bevásárlóutakat ide…

Számomra a tengeri akvárium volt lenyűgöző. Mind a méretével, mind a fajok gazdagságával.

IMG_1537

Burj Khalifa

Fél óra bolyongás után jutottunk ki a Burj Khalifa előtti szökőkúthoz. Ugyanaz a csapat tervezte, mint Las Vegasban a Bellaggio előttit. Az épület 829,8 méter magas. 2004-től 2009-ig építették. Sorolhatnám a legeket, legmagasabban lévő kilátó, mecset stb. Igazán úgyis megdöntik ezeket a rekordokat idővel, gyönyörködjünk a környezetében, a magasságában, az építészeti megoldásokban. Kibírja a nyári 50 fok meleget, és sok alpinista ablakpucolónak ad folyamatos munkát a homokviharok miatt. A lakásokat pillanatok alatt elkapkodták. Van benne hotel, rengeteg lift és sorolhatnám. Nézzék meg, megéri 🙂

Innét ismét metróra szálltunk, majd kimentünk a reptérre. Érdemes kb. 2 órával számolni, ugyanis tényleg hatalmas. Még a reptéren belül is lehet metróval közlekedni. rengeteg lift és mozgó járda segít eljutni a terminálunkig.

És akkor jöjjön az út, ahova végülis indultunk, Kenya…

 

Azt még ígértem, hogy elmondom miért nem jövök ide 1 hétre. Nos, vannak Multi-City repjegyek, ahol lehet Dubai egy 2 éjszakás állomás mondjuk Sri Lanka és Maldiv-szigetek előtt, azt hiszem az jobb választás, apránként meg lehet nézni még az elmaradt dolgokat… 🙂