Archive for Blog

Kuba – San Cristóbal

Vinales-völgyből Havanna felé kértem sofőrünket álljon meg itt San Cristobalban. Idegenvezetőnk azt mondta, nem járt még itt, ebből gondolom annyira nem jelentős turista látnivaló. A település lakossága 160 000 fő körüli. A főtéren álltunk meg mikrobuszunkkal.

Katedrális a Plaza de la Plaz-on

Cukrászda

utcakép

 

 

 

 

 

 

 

 

És akkor itt álljunk meg picit. Jegyrendszer van az országban, áruhiánnyal. Itt sok-sok ember kiabált egy bolt előtt, hogy bejussanak. Nem tudom épp mit lehetett kapni, vagy milyen áru jöhetett. Mikor észrevették hogy kamerázunk, valaki elkiabálta magát hogy kamera, és a hangzavar és tülekesé alábbhagyott. Nem akarták hogy ezt a képet vigyük magunkkl Kubáról és ezt mutassuk az otthoniaknak…

Tolakodó emberek a helyi bolt előtt a főteér szomszédságában. Milyen lehet a külváros…?

lakóház

 

Több helyen a vízellátás is probléma. Autók hozzák és a tetőn látható víztározókba szivattyúzzák a vizet.

Nem sokat töltöttünk a településen, inkább továbbmentünk Havanna felé.

Kuba – Viñales-völgy Nemzeti Park

Trinidadból indultunk Viñales-völgybe a dohánytermesztés központjába. Elég hosszú az út, de az autópálya egyántalán nem forgalmas, szépen lehetett haladni. Ha valaki Havannából jön ide, akkor kb 3 órás útra számítson. A Sierra de los Organos hegyvidék része, 1999 óta az UNESCO világörökség része.

Dohányültetvény a völgyben

Viñales-völgy látképe, háttérben a mészkősziklákkal

Elrontottam a hotelfoglalás dátumát – nem lehet minden 100%-os az út során –, és úgy döntöttem, hogy nem foglalom le ismét ugyanott a hotelben a szállást, hanem egy magánházhoz mentünk. A szobáink nagyon szépen felújítottak voltak, és a reggeli is szuper volt. Kedvesek voltak az ott lakók. Hátra a kert felé egy banánültetvény volt. A szélén egy döngölt földes pici szobában egy ágy, hűtő és tv volt az ott lakó berendezése. Sajnos csak spanyolul beszélt, úgyhogy mutogatással és pantomimmel értettük csak meg egymást. Vidám volt nagyon az életkörülményei ellenére. Előhozott egy nagy zsákot, melyben egy hatalmas banánfürt volt. Részben sárga részben még nem érett zöld színekben pompázott. Nem tudtam kideríteni, hogy azt eladja vagy szép lassan megeszi…

Utcakép

Helyi piac

 

 

 

 

 

 

 

 

A paicon fafaragványok, szivartartók, hamutartók, mindenféle kézzel készített ékszerek és még sok egyéb apróság volt. Bevallom ajándékot nem Kubában kell vásárolni…

19. századi templom a főtéren

Este kicsit körülnéztünk a településen, főutcán számos vendéglátóhely és bolt található. A boltok kínálata szinte mindenhol egyforma és az árak is hasonlóak.

Ha szórakozni vágyunk, akkor a templomtól balra lévő zenés helyet ajánlom estére. Elég hangos a zene, könnyem megtalálható. Volt még egy másik zenés hely is ettől kb. 2 percre az utca túloldalán.

 

 

 

Mural de la Prehistoria, az emberiség fejlődését bemutató falfestmény. 180 méter hosszú, az útról látszik.

Következő állomásunk egy szivarültetvény volt. Itt megnézhettük a száírtót, a dohányföldeket és egy helyi szivartermelő otthonát. Kézzel készítettek szivart, melyet árultak is. A termés 90%-át kell beszélgáltatniuk a gyáraknak, 10%-ot meg árusíthatnak vagy felhasználhatnak a termésből.

Dohányszárító és szivarkóstolás

Dohányszárító

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyi dohányültetvényes otthona

Kakaóbab

 

A kertben mindenféle érdekes növényt is talátunk, pl kakaóbabot és kávéfát is.

Aki szereti a természeti szépségeket, annak mindenképp ajánlott eljönni ide. Érdemes nem 1 hanem több napot is eltölteni itt, akkor van idő kicsit kerékpárral vagy lóháton felfedezni a környéket.

 

Kuba – Trinidad

Következő szálláshelyünk Trinindad volt. 1513-ban alapították, jelenleg kb. 40 000 fő a lakossága. Az UNESCO világörökség része. A főtéren lévő hotelben foglaltam szállást, hogy gyalog könnyen elérjük a látnivalókat.

Plaza Major – a főtér a Szentháromság templommal

Számos étterem, bár, szórakozóhely van a környéken. Ha picit sétálunk a környező utcákban, akkor sok sok színes házat találunk. Pár helyen leszólítottak minket, hogy mehetünk lovagolni is, és azzal bejárni a környéket. Az emberek tempója lassú, látszik nem sietnek sehova.

 

 

 

 

 

 

 

 

Pár régi autót itt is láthatunk

Utcán kubai zenét játszó zenészek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Számos művészeti galériát találhatun a belvárosban

Este a főtéren zenés táncos iszogatós mulatság van esténként. Érdemes megnézni.

 

Egy napot megér a látogatás. Vigyünk túracipőt, hölgyek tipegőben tuti bokatörésre számíthatnak az összevissza köves sáros úton, mely jópár helyen lócitormmal díszített. Az emberek kedvesek voltak, épületek a régi kort idézték. Pénzt váltani a szálláshelyen lehetett.

 

Folytatom Vinales-völggyel a leírást.

Kuba – Mocsár, krokodilfarm és Cienfuegos

Varaderóban a pihenés és pici kirándulás után egy kicsit Kuba nem annyira turistás részét is meg szerettem volna nézni. Persze ezeket a helyeket is látogatják az ideérkezők, de ezek a részek jelentődsen eltérnek a szállodasoros Varaderótól.

Útközben megálltunk egy kis boltnál innivalót venni. Zárva volt, valahova elment az eladó.  Többen vártak rá, mondták előkerül majd… Továbbmentünk és a következőnél sikerült vizet vennünk.

vegyesbolt – szinte nulla árumennyiséggel…

Első állomásunk Criadero de Cocodrilos krokodilfarm volt. Itt csónakkal bementünk egy tóhoz, ahol az indiánok életét mutatták be szobrokkal. Találtunk ott pár csecsebecséket, polókat áruló boltot.  Volt egy krokodiloktól hemzsegő elkerített rész, meg pár hüllő és egyéb kisállat. A táj szépvolt, a gyors hajó ami bevitt minket egy csatornán egyvonalba ment, semmi kitérő vagy egyéb táj bemutatás, semmi extra… Régebben még víz felett épült szállások voltak, de azt mondták tatarozás miatt jóideje nem működik szálláshelyként. Dolgozni nem láttunk senkit rajtuk.

Úton a Laguna del Tesoro felé

Krokodilok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Indiánok életét bemutató falu szobrokkal.

A mellette lévő Zapata Nemzeti Park is látogatható. Érdemes akkor ott Plata Largan magánházakban szállást bérelni és úgy felfedezni a környéket. Flamingók, szép tengerpart mindenféle állatok láthatók itt.

Útközben Cienfuegos felé ellhladtunk pár háborús emlékmű mellett, ami a hősöknek állít örök emléket, cukornádültetvényt és lovaskocsival közlekedő helyiekkel is találkoztunk. Az úton nagy kocsiforgalom nem volt.

Háborús emlékmű

Cukornád ültetvény aratás előtt

 

 

 

 

 

 

 

 

Cienfuegos volt következő állomásunk, mely franciák által épített település.

Utcakép Cienfuegosban

Utcakép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

José Martí tér

Klasszicista stílusú székesegyház a főtéren

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Folytatom a leírást Trinidaddal, mely következő állomása volt útunknak.

Kuba – Cayo Blanco

Fakultatív kirándulás Varaderóból. Jöttek értünk a hotelbe, a nap végén pedig 17 óra felé vissza is vittek minket. Indulás a tőlünk nem messze lévő gyönyörű marinából.

Varadero marina

A hajók típusa Fountain Pajot Tahiti 80. Több mint 10 db volt a kikötőben. Kérdeztük kié, azt mondták állami. Lehetett menni olyan programra is, ahol zárt helyen lévő delfinekkel lehetett volna úszni, de nem ezt választottam. Amikor vitorlázunk a nagyvilágban nagyon örülünk ha egy csapat delfin csatlakozik picit a hajóhoz és úszik mellette, mi meg nézhetjük milyen szépek. Elvből sem gazdagítanám azt, aki egy ilyen szabad állatot bezár a turisták örömére. Így maradt a búvárkodás az egyik megállásnál, valamint a pálmafás homokos sziget és az étterem.

Cayo Blanco étterem és a sziget gyönyörű partja

Azért azt itt is megjegyzem, hogyha jobbra tekintünk már nem ilyen szép pálmafás részt találunk, az egész szigetet nem tették rendbe.

csodaszép

Hmmm… finom rákok

Többféle ételből választhattunk, finomak voltak. Általában disznó, csirke, hal és rákfélékből válogathatnak a turisták.

Köretként krumpli, rizs és babos rizs szinte midnenhol van. És persze hozzá gyümölcsök papaja, banán, narancs stb. Sok helyen mindenféle édes aprósütiket is adnak.

Ital az a trópusi gyümölcsök levei, sör, bor és koktélok amik inkább rum alapúak. Mojito, Daikiri, Cuba Libre stb.

A hajón is korlátlan italfogasztás volt a turistáknak. Ki is használták rögtön a helyiek, egy motorcsónak amint kiértünk a kikötőbejáratból utánunk jött, és egy tálca dobozos sört át is dobtak a katamaránról. 24 van egy tálcában, 2 CUC darabja ha eladják, tehát 48 CUC az 2 havi fizetése egy embernek, ami úgy átrepült a kommunista Kuba vagyonából magánkézbe… Ez is Kuba…

Összességében megérte a program a 69 CUC-os árát. Aki szeret hajózni, hajón klasz zenére táncolni, napozni az ne hagyja ki.

 

Folytatom Cienfuegos és Trinidaddal hamarosan.

(360 fokos panorámafelvételeket is töltök fel hamarosan, amint a programozók megfejtik hogy lehet, pici türelmet kérek.)

 

Kuba – Varadero

Régi álom vált valóra ezzel az úttal. Jó ideje a bakancslistámon szerepelt ez az út. Először Mexikóval akartam összekötni, de úgy döntöttem végül, hogy annyi látnivaló van Kubában, hogy megér egy külön utat. Most már másképp csinálnám – de erre később visszatérek miért is.

A repjegyekkel bajlódtam sokat, nem szerettem volna 20 óra vagy afeletti idő alatt odaérni. Végül sok sok keresgélés és variálás után Varaderóba repültünk először, és Havannából jöttünk vissza. Így megspóroltunk némi időt, ami fontos szempont.

A következő dilemma az autóbérlés kontra mikrobusz sofőrrel kérdés volt. Végül utóbbit választottuk, hogy ne kelljen bajlódni a látnivalók, hotel stb. keresgélésével és közvetlenül ott élő embertől kapjunk infokat a kinti dolgokról. Öt nap alatt míg velünk volt idegenvezetőnk sokmindent megtudtunk hogy miért is más itt sokminden mint máshol a nagyvilágban.

Először is nem igazán értettem, hogy mi ez a kétféle pénzrendszer. Van e helyi pezo és a konvertibilis, CUC, amit a turisták vehetnek a reptéren vagy a valutaváltó helyeken. 1 euro 1 CUC kb így lehet számolni. A helyi és a CUC között pedig 1:24 a váltószám. De helyi pezom nem volt, nekem nem kellett. CUC-al fizettünk mindent. Eurot érdemes vinni, a dollárt rosszul váltják (-10%).

A reptéren már vártak minket, ahogy előre leszerveztem és vittek minket rögtön a hotelbe. A ROC Arenas Doradast választottuk, mivel ennek tetszett a legjobban a parkja, közvetlenül a tengerparton volt, és szép medence bárral is tartozott hozzá. Valamint nem egy hatalmas tömbbe voltak a turisták elszállásolva, hanem sok kisebb épületben elszórtan.

ROC Arenas Doradas – All Inclusive Hotel Varaderóban

Öt éjszakát töltöttünk itt, kirándultunk a szállodás részről Varadero településre, ahol a helyiek laknak.

Parkja szép gondozott, tengerpart csodás, nyugágyak klasszak. Gyerekeknek és felnőtteknek is nyújtanak táncos, zenés stb fakultatív programokat. Az ételek a svédasztalon reggelihez jók, ebéd vacsora ízvilága hagy kívánnivalót maga után. A halak, rákok jók voltak.

Varadero lakóházak

Igen, ne számítsunk arra hogy csilivili házakban laknak azok, akik a turizmusból élnek. Persze pár szép és rendezett ház van az ottani vezetőségnek, de nem az a jellemző. Inkább a vasrácsok, nem túl felújított épületek…

És itt jön a végig jelen lévő ellentét. Az a kb. 4 millió turista aki felkeresi az országot – ebből kb. 3 millió Kanadából érkezik –  azok ugye bő pénztárcával sokmindent megtehetnek itt. Mondjuk ha gazdag vagy mindenhol jó, de valljuk be teljesen nem így van. Vidám embereket szép környezetet, tisztaságot és finom ételeket szeretne a turista. Nos ezekből itt nincs meg minden finoman szólva sem. Az ételek „nem túl finomak”. Próbálok enyhén fogalmazni. A gyümölcsök távolkeleten és Afrikában szerintem sokkal ízletesebbek. A fűszerek hiánya itt érezhető. Az itteni hotelek színvolala hiába a sok csillag, nagyon messze elmarad pl. egy jobb török all inclusive hoteltől, és a kubai árak nem tükrözik hogy nem kapsz olyan kiszolgálást mint máshol.

Látszik, a turizmusból próbálják fedezni az ország valutaszükségletének minél nagyobb részét, mivel az államosítás után sok amerikai érdekeltségű ingatlan, hotel stb. került az itteni rezsim kezébe, emiatt az USA nem vásárolja meg a cukornádat, ami a fő bevételi forrásuk volt. Ergo, cukornád ittmarad, rumot csinálnak belőle, és mindenféle rumos koktél rettentő olcsó. Viszont nicns helyette sok lehetőség a szivar és rum exportja…

Egy szerencséje az országnak, hogy a kanadai turisták ide jönnek melegedni Varaderoba, viszont jellemzően innét a többség nem néz szét az országban, hanem visszarepül. Kirándulni máshova érdemesebb menni… Tudom ezzel páran nem fognak egyetérteni velem, nem is kell. Én az ár/érték/élmány arányt nézem, és szerencsére sokfelé járat, van összehasonlítási alapom.

Régi autós taxi az egyik fő megélhetési forrás

Szépen felújított régi autó. Azért a motorja már valószínű nem a régi. Drága itt is a benzin…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És akkor el is kezdem milyen is valójában a kinti emberek egy részének hozzáállása. Nem fogok mindent leírni, és nem is általánosítok, csak párat kiemelek ami nem túl korrekt… 5 CUC-ba került induláskor 10 perces kocsikázás. Leszólítanak, messze van a piac és elvisz 5 CUC-ért. Mire odaérsz és a végén adsz egy 5-öst, értetlenkedik, nem beszél angolul és 20-at kér a 4 főre.

És akkor itt álljunk is meg kicsit. Sok emberrel beszéltem kint és kiderült: egy közgazdász 20 CUC azaz kb. 20 eurot keres havonta! És nem biztos hogy a szakmájában dolgozik, hisz ha pl. Varadero egyik hoteljében recepciós, akkor ott 39-et plusz némi borravalót kap a turistáktól, ami ugye jelentősen jövelheti a havi bevételét. (Mégvalami, az intenetet pici kaparós kártyákon kapod 1 CUC-ért meg 1 órára. Nos volt hogy fél óra alatt 1 kép feltöltése sem sikerült a rettenthetetlen sávszélesség miatt… Amikor ezeket a kártyákat megveszed, szoktak adni borravalót. De igazán mindenért jelen van a célzás. Aki a hotelben süti a rántottád reggel, kitesz egy kis tányért némi pénzzel célozva rá, hogy „adhatsz” borravalót..) Tehát, 10 perc lovaskocsizás egyenlő 1 havi közgazdász bérrel? Tudom enni kell a lovaknak stb, de hagyjuk már…

Turistalehúzás egyik eszköze. 5 CUC-ba került induláskor, a végén kiderült fejenként…

Piac sok szükségtelen lim-lommal…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Beatles tagjai is zenéltek itt. Jelenleg is bárként működik, színpaddal és rock zenés előadásokkal.

Don Quijote és Sancho Panza szobrai mennek az olyan romos kilátó felé, ahova nem mertem felmenni.

 

Folytatása:
Fakultatív kirándulás a következő cikkben Cayo Blancora katamaránnal…

Öt csillagos Tauck River Cruise a Dunán

Mindig is kerestem az új kalandokat és utazási helyszíneket, lehetőségeket. Kiderült, hogy egyik rokonunk Márk, aki Berlinben él egy luxus folyami hajó második legnagyobb embere. Némi infomációszerzés után kiderült, hogy jár a közelembe is. Így mentem le Mohácsra, hogy megnézzem ezt a hatalmas hajót amíg az amerikai csoport akiket hozott a Fekete-tenger felől megnézi Pécset és Villányt.

Swiss Jewel Mohácson

Nos a hajó 2009-ben épült, 110 m hosszú, a hajósok kedvéért mivel ott lábban adjuk meg a hajók méretét 361 ft. Swájci zászló alatt hajózik. ENI 07001906. Kapacitása: 124.

Az úszó hotel midnen igényt kielégít. A fedélzetén napozóágyak, mini golfpálya, yacuzzi, lent étterem, bár  szolgálja a vendégek kényelmét. A hajó számos városban megáll, és szervezett pár órás programokon elviszik az utasokat városlátogatásra, borkóstolóra, vagy különleges éttermekbe, hogy megismerják a helyi ételeket, borokat.

Nézzétek meg összefoglaló kisfilmem róla:

Bővebb infot a ww.tauck.com oldalon találhattok.

www.tauck.com weboldal nyitóképe

 

 

 

 

 

 

A get my free brochure gombra kattintva régiók szerint az egész világból választhatunk hova szeretnénk menni.

11 napos út Milánótól Amsterdamig

 

Köszönet Márknak, hogy lehetővé tette a kisfilm elkészítését.

 

Ha érdekel téged is, hogy spórolhatsz a szállásfoglalással, vagy hogy kereshetsz te is komoly pénzt az online turizmusból az interneten, kattints ide, és megmutatom neked is. 

Keress meg akár telefonon is nyugodtan.

MT reptéren könyvemmel

Üdvözlettel:

Merényi Tamás

utazásspecialista
info@merenyitamas.hu
+36 70/319-0340

 

Lengyelország, Krakkó és Zakopane – Karácsonyi vásár

Fantaszitkus utazás volt. Még most sem hiszem el, hogy ennyire szép helyen jártunk. A cél az volt, hogy anyukámat és páromat elvigyem valami szép helyre. És karácsony előtt egy feldíszített, kivilágított új helyet fedezzünk fel, és legyenek hegyek. Sok tanakodás után esett a választás Zakopanéra és a Mercure Hotel Krasprowy-ra a hegyek között. És mivel volt még egy hely a kocsiban, eljött Klári is – anyu gyerekkori barátnője is velünk.

Nem messze Zakopanétől először Krakkóba mentünk. 2 nap itt, két nap ott, ez volt a terv. A belvároáról már láttam kisfilmeket a tévében és képeket az interneten. Olyan hotelt kerestem, ami közel van a belvároshoz és volt autóparkolója. Ez városlátogatásnál nálam mindig szempont.

Krakkó Lengyelország második legnagyobb városa. Számos múzeummal és színházzal rendelkezik a város. Legnevesebb a Királyi Palota. Ha csak pici időt tudunk itt tölteni, mindenképp ezt nézzük meg.

Királyi Palota bejárata

 

 

Mivel északabbra mentünk, és javában tél volt, jól fel kellett öltözni. Egy fél napot szánjunk itt a sétára, fegyvertárra és egyéb részeire a kiállításnak.

Utána a belváros és a környező kis utcák, a főtér és finom vacsora zárta a napot.

Krakkó főtere a kirakodó vásárral

 

Zakopanéba megérkeztünk szálláshelyünkre estére. Egy híres focista éttermében vacsoráztunk, majd gyönyörű hóesésben megnéztük a főutcát Krupówki utca -a kis üzleteivel. Másnap ismét séta, felmentünk a siklóval a sípálya tetejére.

Főbb látnivalók: piac, főutca, Willa Koliba, Szent Kelemen templom és a csodás faházak midnenfelé.

Mesés volt. Bevallom nem szeretem a hideget, de alig várom hogy ismét ide jöhessek. Az este fénypontja pedig egy kis lovasszános kirándulás volt vacsorával és helyi zenészekkel. Tudom a video nem adja vissza teljesen a hangulatát az útnak, de ha kisebb költségvetésű utat engedhettek csak meg magatoknak, ez akkor is belefér. Kívánom hogy sokan kedvet kapjatok hózzá és lássátok ti is.

Mikor hazafelé jöttünk, párom többször elég rosszúl lett. Utána pár nappal tudtuk meg, hogy kisfiúnk fog születni. Igazi utazó lesz, ha már a -16 fokot is kibírta a pocakban, szerintem a többi már simán megy majd neki 🙂

Királyi Palota, előtérben egy fogattal.

 


 

Ha érdekel téged is, hogy spórolhatsz a szállásfoglalással, vagy hogy kereshetsz te is komoly pénzt az online turizmusból az interneten, kattints ide, és megmutatom neked is. 

Keress meg akár telefonon is nyugodtan.

MT reptéren könyvemmel

Üdvözlettel:

Merényi Tamás

utazásspecialista
info@merenyitamas.hu
+36 70/319-0340

Kenya, Diani Beach, Mombassa, Nairobi, Dubai, vagyis a hazaút – 8. nap

A faragott ajándékok hada…

A tengerpartra lesétálva a szálláshelyünkről a helyiek hada várt minket. Felejtsük el a nyugalmas sétát. Mi vagyunk azok, akik temérdek pénzért meg tudtuk venni azt a szálláshelyet, ami naponta többe kerül, mint az ott dolgozók havi bére. Tehát azt látják benünk, hogy mi mindent megvennénk. Amikor az egyiktől megszabadulunk, hoy tényleg nem akarunk semmit vásárolni, jön a következő, majd az azt következő. Egyszerűen nem hagynak békén. Vagy a szálláshelyen maradunk, vagy szerintem egy testőrt kellene bérelni, aki elhessegeti őket. Bevallom ez nagyon nem tetszett. Nem hogy nem akarják felfognia hogy semilyen fa elefánt oroszlán zsiráf stb. szobor nem kell, sem kendő sem tál sem semmi, még meg is fognak és úgy akartak vontatni az árusító helyek felé.

Azt hiszem Thaiföldön is lehet midnent venni, de ott a mosolygós kedves emberek tudják hol a határa a zaklatásnak… Ha romantikus sétát szeretnénk az óceánparton, oda menjünk!

A várva várt fehér homokos vízpart. Jobbra kókusztejet iszok

A háttérben lévő hajóval (jobbra fent) minimális pénzért lehetett kihajózni a szemben lévő korallzátonyra.

A majmok mindenütt jelen voltak a parkban. Nagyok-kicsik mind mind azt lesték, hol juthatnak be a szobákba, vagy hogy lophatnak az asztalunkról valami ételt.

 

 

 

 

 

 

Ha kedvünk támadt, még tevegelhettünk is az óceánparton.

 

 

 

 

 

És búcsút kellett venni a földi paradicsomtól… 12 órakor jöttek értünk a mikrobuszok, és vittek minket Mombassába a reptérre. Mombassából Nairobiba repültünk, némi kaland itt is volt. A repülő egyik műszaki berendeése hibát jeltett, vissza kellett szállnunk Mombassába. Kb 2-3 órás késéssel a javítás után indultunk ismét útnak Nairobi felé.

A felhők felett a repülőből láthattuk a Kilimandzsáró csúcsát

Kockáztatva az esti programunkat, ugyanis a Carnivore étteremben foglaltunk asztalt. Ez a világon egyedülálló étteremben vadállatokat ehettünk frissen sütve…

Carnivore étterem

A menü végeláthatatlan. Szerintem nem sokan tudják végigenni. A hatalmas tűzhelyen készülnek a nyársakon a különböző húsok. A pincérek hozzák őket, mondják épp mi van náluk, és ha kérünk akkor vágnak a nyárson lévő húsból. Az asztal közepén forgatható részen vannak mindenféle szószok, amiket a húsokhoz választhatunk.

Épp végig tudtuk kóstolni az ételeket, a desszertre már nem maradt időnk. Szerintem nem is volt baj.

Rohanás a reptérre, majd Dubajban átszállás Budapest felé. Onnan mikrobusszal haza. 27 óra telt el a Diani Beachről indulás óta. Bevallom ennyire még utazástól nem fáradtam el. Azt hiszem megérte, köszönöm Tamás barátom, örökre felejthetetlen élmány volt…

Kenya, Diani Beach – 6-7. nap

Vajon mi lehet egy ilyen hatalmas termeszvárban?

Reggel 8-kor inulás a tengerpart felé. Fényképező ottmaradt az egyik kollégámnak, vissza kellett fordulnunk. Szerencsére meglett, visszaadták. Hátrahagyva a nemzeti Parkokat a tengerpart felé vettük az irányt, hogy kipihenjük az út fáradalmait.

Útközben sok állatot és számos termeszvárat láttunk. Szóltam sofőrünknek, hogy álljon már meg az egyik közelében, hogy megnézhessük és fotózkodhassunk vele. Próbálkoztam pár messzebbivel, de mindig az volt a válasz hogy nem biztonságos itt olyan messze menni, mert a vadállatok gyorsabbak mint én higyjem el. De szerencsére sikerült egy közelebbit is találni, ami mellett elkészülhettek a képek. A fala nagyon kemény, nem is gondoltam volna. Az időjárás pedig látszik hogy rombolja, de még így is nagyon szépen megmaradtak.

Mombassa felé haladtunk, sok helyen építették még az utat. Lassan tudtunk menni, többször le is tereltek az útról minket. Komppal jutottunk át a Diani Beach felé. Útközben mondta a sofőrünk, hogy ha lehet húzzuk be az ablakokat, hogy ne lássák hogy fehérek ülnek a mikrobuszba. A közbiztonság hagy némi kívánnivalót maga után…

Mombassa látképe

Úton Mombassa felé

Mombassa

Mindjárt kompozunk

A kompon ücsörgélő embereket meghívta sofőrünk egy-egy üdítőre. Ez vajon vám volt, vagy a nyugalmunkat váltotta meg előre? Sosem fogjuk megtudni. Mindenesetre ki nem szállhattunk a mikrobuszból…

Már nem kellett sokáig délnek haladnunk, hogy a Diani Beachre érjünk. Vezetőnk azt mondta, ez a legszebb partszakasza Afrikának. Biztos elfogult picit, de nem tévedett, tényleg megérte ennyit utazni miatta. Mombassától északabbra lévő részen sajnos még mindig előfordulnak az emberrablások váltságdíjért… ÉS ott dolgoznak a kalózok is, amikről sajnos a hírekben is hallhatunk. A fegyveres őrök segítettek a hajókon, akkor csökkent a számuk a támadásoknak.

És végre megérkeztünk a vízpartra, kezdődhet a pihenés. A bejáratot sok őr vigyázta, és dupla sorompón lehetett bejutni. A szálláshelyen is sok őr vigyázott ránk. Ott már nem a helyi lakosoktól, hanem a majmoktól kellett megvédeni minket. Mindent ellopnak. Nekem egy pizzám bánta. Két majom egyszerre olyan megfontolt támadást hajtott végre, hogy csak az egyiket tudtam hátítani. Az őr rögtön ottermett, majd valamilyen zöld magagl és csúzlival juttatta a majom tudtára, hogy ez nem helyes. A szobákat sem lehet nyitvahagyni, pillanatok alatt a cukrokat a kávéhoz teához széttépik és szétszórják.

Babobab Hotel a Diani Beachen, és a szobánk

Az egyik medence és a bár

Ennyire fáradtam el…

A szállás önmagáért beszél, azt hiszem pár hetet kellett volna itt eltölteni, nem pár napot…

Az ételek hibátlanok, mindenki megtalálhatta a számítását. A vacsorához angol etikett szerint csak hosszú nadrágban mehettek be a férfiak, és a nők is alkalomhoz illő ruhában. Erről nagol tájékoztatást már odaérkezésünkkor a recepción kaptunk.

Egyik este pedig még az Allegriát is megtekinthettük a helyiek előadásában. Fantasztikus volt. A Cirque De Soleil előadásáért pl. Las Vegasba kell utaznunk…

 

« Older Entries Recent Entries »